A tanya a magyar vidéknek több évszázadra visszanyúló, jelentős gazdasági, települési és társadalomtörténeti múlttal rendelkező eleme, mely különösen az Alföldön ma is nagyszámú lakónépességnek nyújt otthont.

A Magyar Országgyűlés 49/2009 (V. 27.) számú határozata alapján a tanya olyan örökség, valamint nemzeti érték, melynek fennmaradása és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyai élet a természeti-táji adottságokhoz alkalmazkodó hagyományos létformát, gazdálkodási tevékenységet jelent valamint egyedi kultúrát is közvetít. A Magyar Kormány a B/38 számú, a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről fejlesztéséről szóló 49/2009. (V. 27.) OGY határozatban foglaltak 2011. és 2012. évi végrehajtásáról szóló jelentésében kiemelt célkitűzéseként jelölte meg az összes magyarországi tanya 2020. évig villamos energiával történő ellátását. A Kormány által felállított Hungarikum Bizottság 2015. június 25-i döntése értelmében a magyar tanya mint kiemelkedő nemzeti érték, bekerült a Magyar Értéktárba.

A magyarországi tanyákon gyakran az alapvető infrastrukturális elemek, közművek is hiányoznak, a tanyákon lakó népesség életkörülményei sokszor alacsony szinten vannak. A tanyák infrastruktúrájának fejlesztése igényes és Összetett tervezési előkészítést igényel, aminek első lépése a villamoshálózat kiépítésének befejezése, ill. differenciált korszerűsítése, fejlesztése lehet.

Jelenleg hazánkban nincs olyan hiteles statisztika, amely alapján meg lehetne határozni a tanyán élők jelenlegi helyzetét, szociális rászorultságát, különösen az árammal nem rendelkező tanyák számát, elhelyezkedését, fizikai állapotát, így a tanyák villamosításának beruházási tervének megalapozásához felmérés elvégzése szükséges.

A fejlesztések és azok költségének pontos meghatározásához a tanyákat illetően mennyiségi adatokra van szükség, továbbá elengedhetetlen annak ismerete, hogy a fejlesztést lefedő térségben hány érintett tanya található, valamint hogy ezek közül mennyi a lakott, illetve a lakatlan. Az energiaigény becsléséhez kapcsolódóan jelentős információt hordoz, hogy a tanyaépület milyen funkciót tölt be (csupán lakó­- vagy termelő funkciót is ellát-e). Mindemellett fontos tudni, hogy a tanyák közül mennyi rendelkezik áramszolgáltatással, az ellátatlan tanyák milyen messze vannak a vezetékhálózattól, illetve a már meglévő vezetékhálózat milyen minőségű, teherbírású.

A megvalósítás első lépcsőfokaként meghatározásra került, hogy mely területek érintettek a hagyományos tanyavilággal, ennek alapján a következő alföldi tanyás térségekben szükséges elvégezni a fejlesztést megalapozó felmérést: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi, valamint Vecsési járása.

Figyelemmel arra, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei az illetékességi területükre vonatkozóan átfogó ismerettel, szervező erővel, a feladat lebonyolításához megfelelő szakmai háttérrel, illetve a területi közigazgatás irányításától érkező koordinációs támogatással rendelkeznek, a tanyák felmérését az érintett megyei kormányhivatalok és azok járási hivatalai végzik el. A kormányhivatali munkatársak a Földművelésügyi Minisztérium által készített elektronikus űrlap (kérdőív) kitöltésével mérik fel a tanyákat.

A felmérés eredményes elvégzése alapvető feltétele a tanyák villamos energiával történő ellátásának, ezért is rendkívül fontos, hogy a tanyákon élők a kérdőívek kitöltésében történő közreműködésükkel segítsék a fejlesztés megvalósítását.

A felmérésre alapozott, minden tanyára kiterjedő tanyavillamosítás elősegíti a tanyai életmód sajátos értékeinek megmentését és megőrzését, a vidéki életmód hátrányainak csökkentését, továbbá a tanyai gazdálkodás újraélesztését, megújítását.