Friday, 24/5/2019 | : : UTC+2
Tiszacsege

A település története

A település lassan már ezer éves múltra tekint vissza. Tiszacsege Árpád-kori kotinuus település. A Századi-apátság 1067-ben született alapítólevele már a mai helyén lévő faluként említi meg. IV. Béla 1248-ban kiadott adománylevele, pedig arról tudósít minket, hogy Csege országos révként játszott szerepet az áruforgalomban, kereskedelemben így ennek köszönhetően az itt áthaladóknak vámot kellet fizetniük. Az akkori falunak halászati joga volt a Völgyes, Nagy-morotva, és a Hortobágy vizére is. 1299-ben az elnéptelenedett Szilesd faluval gyarapszik Csege határa. A tatárjárás idején a lakosság zöme földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Ez az arculat ma is jellemző a településre. 1241-ben a tatár seregek egyrésze is itt talált megfelelő átkelőhelyet, a muhi pusztán gyülekező magyar sergeek megsemmisítésére. IV. Béla 6 évvel a tatár járás után, 1248-ban kelt oklevélben a falut az egri Püspöki egyháznak adományozta katonaállítás fejében. Ekkor a települést I. okleveles említésekor (1248) villa Chege néven jelölik. 1332-ben Károly Róbert birtokaként volt nyilvántartva, mint adófizető egyházas hely. A XIV. századtól a Bajoni család, majd a Hunyadi család birtoka lett. A település első okleveles említésekor (1248) villa Chege, Anjou -korban (1336) possessió (= valakinek a birtokában lévő település), Hunyadiak korában, pedig oppidum (= magán földesúri joghatóság alatt álló mezőváros). A Tiszántúlról a nyugatra, illetve külföldre irányuló marhakereskedelem főútvonala itt haladt át, majd 1478-tól a debreceni mészáros céh is ezt az útvonalat használta.

Református templom

A XV. század Tiszacsege életében újabb fordulópontot jelentett, mert gazdaságilag megfelelő pozíciót ért el és ezért mezővárosi kiváltságot kapott. Dózsa György féle 1514-es jobbágyfelkelés negatívan hatott a településre. A korábban elnyert rangot elveszítette és újból lesüllyedt a jobbágyfalvak szintjére a megtorló intézkedéseknek köszönhetően. Ekkoriban már volt erődített kőtemploma Tiszacsegének, ami feltehetően XIV. vagy a XV. században épült fel gótikus stílusban. Az építmény ma is a református vallást hirdeti, mint ezt régen is tette. A település ebben az időben rendelkezett vásártartási joggal, maga választotta “bírákkal”, lakossága, pedig a föld használatát taxával válthatta meg. A mai Tiszacsegét a XVI. századi oklevelek is oppidumként tüntetik fel. A település különösen veszélyeztetett helyzetben volt a török portyázások miatt, a török határzónájában helyezkedett el. A lakosság életét a három féle adó is megnehezítette, mely a következőkből áll: egyházi tized, töröknek, ill. saját földesurának fizetett adók.

Tiszacsege nevének eredete, jelentése: 

A település nevének eredetére vonatkozóan számos, egymásnak ellentmondó adatot találunk etimológiai szótárakban, könyvekben ill. más kéziratokban. A szájhagyomány szerint a falu onnan kapta a nevét, hogy a Tiszának ezen szaka-szán igen sok kecsegét fogtak ki, amelyek száma rohamosan csökkent azóta. Napjainkban már igen ritka halfajtának számít itt. Ezt az támasztja alá az is, hogy a falu 1696-ban készült első pecsétje is egy úszó kecsegét ábrázol. A kutatók a következő változatokra bukkantak: Néhányan közülük egy ősi halfogó eszközzel, a “cége” szóval azonosították, amit itt a Tiszán sokáig alkalmaztak. Vannak akik egy személynévvel azonosítják, vagyis a Csege a Cseg személy-névből alakult ki. Virág Rózsa nyelvész szerint a honfoglaláskor ez a terület egy jelentős tisztséget viselő magyar birtokában volt, és róla nevezték el Csege falujának. 1248-ból származó oklevélben “Chege”- nek írják. A település neve különböző írásokban még sokféle változatban fordul elő. A fentiekben már em-líttett pecsétben már Csege olvasható, de a Tisza jelzőt csak a XIX. Század elején kapta meg, mert ezzel különítették meg az ország területén- a középkorban- lévő több Csege nevű helységtől. Így jelezték, hogy a Tisza melletti Csegéről van szó./dr. Papp József, Tiszacsege 1967/

Tiszacsege címere:

Településünk címere a XIX. és XX. század fordulóján készült, melyet az Or-szágos Községi Törzskönyvi Bizottsághagyott jóvá. A címere egyes elemeit azonban már a XVII. Századtól használták az okmányokon. A címerpajzs egy nagypajzsból és egy belső bolgárpajzsból áll. Ez utóbbi egy színű, zöld alapú tarpajzs, amelynek felső részén- a heraldika szabványainak ellentmondó- TISZACSEGE felirat szerepel. Alatta pedig a múltra visszautaló három címerkép található. A jobbra úszó hal a tévhittel ellentétben nem kecse-gét, hanem vizát ábrázol, ugyanis a Tisza szabályozása előtt a viza mérete miatt jelentősebb hal volta kecsegénél. Tehát a viza stilizált képe indokolt. Fentről haladva a második címerkép a kékszínű hullámos sáv, amely a Tiszát jelképezi. A címerpajzs csücskéhez legközelebb látható a harmadik címerkép, a stilizált növénycsokor. Ez a sulyom szimbóluma. A sulyomnak nagy gazdasági jelentősége volt, ínséges időben a mindennapi kenyeret pótolta.

Online lista

7 látogató van online
3 vendég, 4 bots

Kapcsolat Elérhetőség

Email: pmhivatal@tiszacsege.hu

Phone: 06 52 588-400

Fax: 06 52 588-405

Address: 4066 Tiszacsege, Kossuth u. 5.