Friday, 22/9/2017 | : : CEST+2
Tiszacsege

Tiszacsege belterülete és külterületének nyugati része tájföldrajzilag a Közép-tiszai-ártérhez tartozó Borsodi-ártéren fekszik, a külterület keleti része már a Hortobágyhoz tartozik. Domborzatát tekintve a terület ártéri szintű tökéletes síkság, egyhangú felszínű, csekély szintkülönbségek jellemzik.

A domborzat egyhangúságát csak néhány kunhalom (pl. Bonca-, Kecskés-, Sólyom-, Mélyföldes-, Kettős-halom) enyhíti. A felszín felépítésében finomszemű, fiatal, pleisztocén és holocén iszapos, agyagos löszrétegek uralkodnak, melyek a folyók iszapjának lerakódása során keletkeztek. A táji kettőség a talajtípusok elterjedésében is megnyilvánul. Nyugaton a Tisza öntésterületén kialakult fiatal, nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok és réti talajok fordulnak elő, termékenységük közepes. Tőlük keletre, a löszös üledékeken – a felszín közeli szikes talajvíz hatására kialakuló réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek és szolonyeces réti talajok jellemzőek. Gyenge termőképességűek, főként legelőként szolgálnak, utóbbi gyenge szántóként is hasznosítható.

Külterületének nyugati részén a Tisza, keleti részén a Tiszából leágazó Nyugati-főcsatorna folyik, középső részén pedig az Árkus-ér. Mellettük még számos mesterséges csatorna található. A Tisza holtága a Holt-Tisza és a Morotva. A talajvíz mélysége 2-4 méter közötti. A felsőpannon rétegből származó hévíz hőmérséklete 72 °C. A település és külterülete az Alföld flóravidékének Tiszántúli flórajárásába tartozik. Potenciális növénytársulásai a Tisza mentén, az alacsony ártéren mandulalevelű bokorfüzesek és puhafaligetek, a magas ártereken tölgy-kőris-szil és ligeterdők. Keleten tatárjuharos-lösztölgyesek és sziki tölgyesek voltak jellemzőek, sziki erdőspuszta-rétekkel és sziki gyepekkel. Az eredeti növénytársulásokból szerencsére sok helyen maradt hírmondó a város területén. Ezek mára védelem alá kerületek, fennmaradásuk így biztosítottnak látszik. A városhoz tartozik az Ároktő-Tiszacsegei hullámtér Természetvédelmi Terület kisebbik része (a Kácsa-sziget szegélye), amely természetes ártéri növénytársulásai mellett európai jelentőségű madárélőhely voltával is büszkélkedhet.

A holtágakban fellelhető még az igen ritka halfajunk, a lápi póc is. Tiszacsege területére átnyúlik az Ohati-erdő északi része is, ez a sziki tölgyesek egyik utolsó hazai maradványa. Kettős lombkoronaszintű erdő, a felső lombkoronaszintben a kocsányos tölgy uralkodik, a széleken azonban csertölgy is előfordul; az alsóban pedig – a tatárjuhar és a mezei juhar mellett – a mezei szil és a vadkörte található meg.

A közigazgatási terület keleti része a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. Itt számos sziki növénytársulás található, a szikes mocsaraktól kezdve a szolonyec sziki rétegekig és szikes pusztákig. Ide tartozik a Kis és Nagy Kecskés-puszta és a Cserepes-puszta. Előbbi mocsarainak fészkelő madarai a nyári lúd, a kormos- és a fattyúszerkő, ősszel darvak keresik fel. A Cserepes-pusztán a sziki növénytársulások mellett előfordulnak löszpuszta-rétek is, védett növényük a macskahere. A puszta értékes madara a túzok és a kerecsensólyom.

Online lista

8 látogató van online
4 vendég, 4 bots

Kapcsolat Elérhetőség

Email: pmhivatal@tiszacsege.hu

Phone: 06 52 588-400

Fax: 06 52 588-405

Address: 4066 Tiszacsege, Kossuth u. 5.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás